1823 meghatározta a magyar nemzet sorsát

2023. 08. 30
05-5.

"A magyar nemzetpolitika értelmetlen és elképzelhetetlen gyermekek és fiatalok nélkül." ezt a nagymegyeri cserkészeinknek címezve üzente az egész magyar nemzetnek Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkára a Madách emlékév alkalmából, lásd videós üzenetét.

 

33. Nagymegyeri Szent István Napok keretében nyitották meg a Madách-kiállítást augusztus 18-án, a Fészek Ifjúsági Központban, az egykori Zárdaiskola falai között.

A megnyitóra Madách Imre születésének 200. évfordulója alkalmából a Fészek Polgári Társulás és a nagymegyeri 23. sz. Arany János cserkészcsapat szervezésében került sor a Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma jóvoltából.

Csémi Szilárd, a Fészek Ifjúsági Központ vezetője és a helyi cserkészcsapat cserkésztisztje köszöntötte a jelenlévőket, elmondva, hogy a tárlat megeleveníti a 19. századi drámaköltészet egyik legkiemelkedőbb alakját.

Mint ahogy Ág Tibor, a cserkészcsapat néhai parancsnoka Kodály Zoltánnal együtt vallotta: a népdal „a magyar nép lelkének tükreˮ, úgy szerette népdalokat Madách is, akinek a gondolatai kortalanok, ugyanúgy szólnak a régmúlt, mint a ma emberéhez.

Ünnepi beszédében azt is felidézte, hogy a jelenleg már a boldoggá avatására váró Isten Szolgája Esterházy János 1942-ben megalapította társaival a szlovákiai magyarság egyik legfontosabb kulturális intézményét – tudatos névválasztás mellett –, a pozsonyi Madách Házat. Az intézményben 1944-ig működött a Madách Könyvesház és Szalon, ami nagyon fontos része volt a kisebbségi helyzetben levő szlovákiai magyar közösség fennmaradásának zálogát jelentő oktatási, hitéleti, kulturális és más intézményrendszereknek.

A kiállítást Soóky Marián, Nagymegyer város polgármestere nyitotta meg, aki arról beszélt, miként vált elismertté Madách Imre, a sokáig ismeretlen felvidéki katolikus nemesember, kastélyos földesúr.

Mint elmondta, az 1823-as esztendő, Petőfi és Madách dicső születésével a magyar nemzet sorsát mindmáig meghatározó személyiségek születésének éve lett.

A kiállítás elsődleges célja a Madách-életmű, hangsúlyosan a Tragédia jelentőségének újbóli köztudatba emelése, valamint az irodalom, a történelem és a képzőművészet muzeológiai eszközökkel történő népszerűsítése és az interaktív tanulási lehetőség megteremtése.

A vándorkiállítás szakmai szakértője Praznovszky Mihály irodalomtörténész, Madách-kutató, míg a szövegeket és a tárlat forgatókönyvét Szászi Zoltán publicista, író alkotta meg, aki igyekezett gyermeki szemmel ábrázolni a szerző életét és művének mondanivalóját. A látvány és a kivitelezés Szabó Réka érdeme.

A Madách bicentenárium programsorozata részeként létrejött tárlat húsz panelen keresztül komplex képet mutat Az ember tragédiájáról, mialatt könnyedebb formában, gyermekszemmel ismerteti Madách Imre életpályáját.

A paneleken a kísérőszövegeken kívül a Tragédia különféle képi feldolgozásai vannak jelen. „Szeretnénk, ha mindenkit arra ösztönöznének a látottak, hogy elővegyük, újraolvassuk a Tragédiát, és gondoljuk is továbbˮ – zárta köszöntőjét a polgármester.

A Szent István Napok és a Madách-kiállítás megnyitóján ünnepi köszöntőt mondott Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, aki elmondta, születésének 200. évfordulója alkalmából 2023 januárjában elkezdődött a Madách Imre-emlékév, az egész éven át tartó művészeti, tudományos és kulturális rendezvénysorozat.

Emlékeztetett rá, hogy augusztus 20-a nemcsak a magyar nép ünnepe, hanem a szlovákoké is, Szent István legalább annyira a szlovák nemzeti történelem része, mint a magyaré.

Szent István nem maradhatott volna meg magyarnak, ha nincs a kereszténység felvétele, ami a következő ezer év megmaradását hozta.  A szlovák nép ugyanannyira lehet büszke Szent Istvánra és utódaira, mint ahogy mi, magyarok is nagyon büszkék vagyunk. Ami az elmúlt ezer évben történt, az a közös történelem része. A szlovák irodalom része Madách tevékenysége is.

Felhívta a felvidéki magyarság figyelmét, hogy közösen kell felkészülni a következő megmérettetésre, a szeptemberi parlamenti választásra Szlovákiában. Együttesen mindent meg kell tennie a felvidéki magyarságnak, hogy elérje az 5 százalékos küszöböt.

„Most csak arra van idő és lehetőség, hogy együttesen mozduljunk meg, és a legnagyobb magyar erőt támogassuk annak érdekében, hogy ők viszont tudják támogatni majd a pozsonyi törvényhozásban a magyar érdekképviselet és az itt élő magyarokat. Ha az itt élő magyarság ezt nem tudja megtenni, jó időre elveszíti annak a lehetőségét, hogy a magyar közösségnek, a magyarságnak parlamenti képviselete legyen.

A kiállítás megnyitóján a vendégek között jelen volt Czimbalmosné Molnár Éva, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Felvidéki Főosztályának vezetője, Jankovics Gyula tanácsos a Pozsonyi Magyar Nagykövetségről, Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Eke Máté, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség elnöke.

A kultúrműsorban közreműködött Szász Anna Virág, aki furulyán népdalokat játszott, míg Vörös Zsuzsanna A zene az kell és a Ki szívét osztja szét című jól ismert dalokat énekelte.

A kiállítás a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum és a Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának közös anyagaiból készült.  A tárlat 2023. augusztus 18. és 2023. augusztus 27. között előzetes telefonos egyeztetés alapján tekinthető meg (+421908120052).

Végül a korszak egyik legjelentősebb filozófusát, Pauler Ákost idézhetjük minden idők Madách-ünnepi mottójául: „Az ember tragédiájával a messze jövő nemzedékei is fognak tudni társalogni s abból majd mind újabb és újabb gondolatot és ihletet merítenek. Elsősorban mi magyarok, kiknek története minden más népénél tragikusabb s azért valamennyinél jobban meg tudjuk érteni és szeretni Az ember tragédiáját.”

A képes beszámoló ITT tekinthető meg. A Madách-vándorkiállításról bővebben ITT és ITT olvashatnak.

 

Forrás: felvidek.ma